A „Díszítő vagy kemény krómozás?” című posztunk nagy sikerére való tekintettel, elkészítettük a nikkelezés két fő típusát összehasonlító cikkünket is.
A két nikkelezési típus a kémiai, más néven vegyi nikkelezés és az elektrokémiai más néven galvanikus nikkelezés.Vegyük sorra, mi jellemző ezekre.
1. Kémiai (vegyi) nikkelezés:
Ezt a technológiát műszaki célokra használják.
A vegyi nikkelezés kémiai úton történő nikkelezést jelent. Ez azt jelenti, hogy a kémiai nikkelezés során nincs szükség egyenáramra, segédanódákra és védőanódákra, mint a fényes nikkel bevonat esetén.
A leválasztott műszaki bevonat szilárdsága magas és keménysége a 400-900 HV értéket is elérheti.
Hátránya, hogy csak rendkívül vékony réteg választható le a munkadarabra, valamint nagy vegyszerköltségű, drága eljárás.
Vegyi nikkelezés esetén, az alkatrészek felületére kopásálló nikkel-foszfor ötvözet vihető fel. A vas és acél darabokra közvetlenül kerül a bevonat, míg a réz és alumínium ötvözetek felületét aktiválni kell és csak ezután lesznek alkalmasak a kémiai nikkel bevonat fogadására.
A kémiai nikkelréteg tulajdonságai hőkezeléssel javíthatók. Nagyobb hőmérsékleten a bevonat porozitása csökken és ezzel nő a korrózióállóság.
Mivel a kémiai nikkelezéssel csak vékony fémréteget kapunk, bevonás előtt az alkatrész felületét alakhelyesre és simára kell munkálni. A munkadarab éles sarkait lekerekítik és utána utómunkálással kiélesítik, ha szükséges.
2. Elektrokémiai (galvanikus) nikkelezés
Az elektrokémiai nikkelezés az egyik leggyakrabban alkalmazott bevonat a fémek védelmére. Galvanikus eljárással készül egyenáram jelenlétében és amennyiben a munkadarab formája megkívánja, segédanódákat is használnak.
A galvanikus nikkel bevonat megjelenésében a krómhoz hasonló, csillogóan ezüstös fényű, de egy kissé sárgásabb tónusú.
A közkedvelt galván nikkelt nem csak védő, hanem díszítő célokra is alkalmazzák, mert a kapott felület szép fényes lesz.
Önállóan vagy közbenső bevonatként réz-nikkel-króm bevonat tagjaként használhatjuk.
A nikkel bevonaton a levegő hatására oxidréteg alakul ki. Ennek következményeként a fényesség idővel csökken, a felület elmattul. Minőségbeli változást nem okoz, megtartja a bevonat jellemzőit, esztétikailag csökkent élménnyel.
Amikor a korrózióvédelem mellett fontos, hogy a fényességet hosszútávon is megőrizzük, javasolni szoktuk a krómozást. Így az elektrokémiailag leválasztott nikkel bevonatra króm réteget galvanizálunk. Ezzel elérhetjük, hogy a fényes nikkel felület nem csak korrózióálló, hanem tartósan fényes is lesz.