A munkadarabokat krómozás előtt csiszolni és polírozni kell, szinte kivétel nélkül. Miért?
Blog bejegyzésünkből most kiderül, olvassa tovább! 

Főleg felújításra váró munkadaraboknál tapasztaljuk, hogy a felület karcos és rozsdás.

A közhiedelemmel ellentétben a galvánbevonatok nem tüntetik el teljesen a felületi egyenetlenségeket, karcolásokat és nem tömítik be a rozsda okozta mélyedéseket sem.

Az elektrokémiai bevonatok rétegvastagsága általában mikronokban vagy tizedmikronokban mérhető. Ilyen a nikkel és króm bevonat is. Egy jó méretes karcolás azonban akár a több milliméternyi mélységet is elérheti. Egy munkadarabot lekrómozva a hiba ilyenkor nemcsak látható marad, hanem szembetűnőbb is lesz.

Hogyan lehetséges ez?

Nagyon egyszerű! A felületre eső fény a króm bevonaton láthatóvá teszi, kiemeli és felerősíti, szinte visszatükrözi kékesfehér fényével a megmaradt karcolásokat és bemélyedéseket.

Hogyan érjük el hogy, a végeredmény jó legyen?

Csillogóan fényes krómozott felületet csak úgy kaphatunk, ha a krómozáshoz előkészítjük a munkadarabot. Mindent megteszünk, hogy a felület tükörfényesség váljon.

Első lépésként jöhet a csiszolás

A munkadarab csiszolása általában síkban történik és eltünteti a felületi karcokat. A mélyebb karcolások azonban nem tűnnek el teljesen.
Ha a csiszolással nem lehet teljesen eltüntetni a mélyebb sérüléseket, az bizony látszani fog a krómozott felületen is. Ilyenkor érdemes restaurátorhoz fordulni.

Avatatlan szemek talán meg sem tudják állapítani a különbséget tükörfényesre polírozott és krómozott felület között, hiszen látszatra teljesen egyformák.

Második lépésként jöhet a krómozás

A szakértelemmel végzett krómozás, korrózióálló bevonatot képez. Megvédi és valóban díszíti munkadarabját.
Ez nem véletlen, hiszen a polírozott felület tükörfényességét a króm réteg őrzi meg, az alapanyagot pedig a nikkel és króm réteg védi meg a korrodálódástól.

Alkatrészeink, dísztárgyaink krómozásakor általános elvárás, hogy a végeredmény fényes, csillogó és karcmentes legyen. 

Ahhoz, hogy ezt elérjük, a munkadarabot krómozás előtt minden esetben csiszolni és polírozni érdemes.

A polírozás akkor megfelelő, ha a bevonandó tárgy felülete fényes és eltűnnek az apró karcolások is. A galvanizálás folyamatának kiemelt figyelmet igénylő szakasza ez, hiszen a csiszolás vagy polírozás tükörfényessége adja meg a bevonat végső fényét.

Tévhit az, hogy a csiszolás hibáit a krómozás eltünteti. Számítanunk kell arra, hogy egy helytelenül csiszolt felület egyenetlenségeit a króm réteg felnagyítja, még jobban előhozza.

A munkadarab felületét, a legjobb eredmény elérése érdekében, csiszolópaszta segítségével csiszolják. A szépen csiszolt felülettel az alkatrész valóban tükörfényessé válik, készen áll a krómozásra.
Érdemes minden esetben szakértő csiszolót választani, valamint a csiszolót előre tájékoztatni, milyen bevonatot kap majd a munkadarab, mert a polírozás során alkalmazott csiszolópaszta befolyásolja a krómozás végeredményét is.

Érdekes megfigyelés, hogy főleg zamak vagy spiáter alkatrészek esetén kerülni kell a barna paszta használatát, mert krómozás után a munkadarab foltossá válik. Ennek oka, hogy a barna csiszolópaszta beivódik a munkadarab felső rétegébe és onnan nem lehet eltávolítani, nem javítható.

Ha a csiszoló jó munkát végzett, a galvanizálónak már csak az a feladata, hogy krómozással megőrizze a munkadarab fényét és egyben ellenállóvá tegye a környezteti hatásokkal szemben.

Így joggal bízhatunk abban, hogy alkatrészeink nem csak szép fényesek lesznek, de a korróziónak is ellen állnak.