A fényes króm bevonat titka

A fényes króm bevonat titka

 

A króm fényessége, azaz fényvisszaverő képessége körülbelül azonos az ezüstével.  Mivel magasabb hőmérsékleten színeződik el, így hosszan gyönyörködhetünk fényében.

De mitől is fényes a króm bevonat? Mi a titka? Mi teszi lehetővé, hogy egy nem fényes, esetenként matt munkadarab krómozás után csillogó, és fényes legyen?

A fényes króm bevonat eléréséhez természetesen a munkadarabnak sok alapvető folyamaton kell átmennie, legyen szó akár a munkadarab előkészítéséről,  vagy az üzemi hőmérséklet betartásáról a galvanizálás során.

Nézzük a három fontos lépést, mely befolyásolja a króm bevonat fényességét:

1. Előkészítés

A fényes króm bevonat eléréséhez a csiszolás jelentőségeA fényes króm bevonat elérésének egyik fontos mérföldköve az előkészítés fázisában rejlik.  A munkadarab megfelelő előkészítése is elengedhetetlen pontja, hogy elérjük a kívánt fényességet a krómmal bevont tárgy felszínén. A csiszolás tükörfényessége adja meg a bevonat végső fényét, de ez nem elég. Az előkészítés során eltávolítjuk a régi bevonatot, és egyéb szennyeződéseket (pld: rozsda, reve, csiszolópaszta maradványok stb.), melyek akadályozhatják a króm bevonat egyenletes kiválását.

2. Nikkel réteg fényessége

Második lényeges tényező, hogy fényes króm bevonatot kapjunk az, az, hogy a króm réteg alatt megtalálható nikkel réteg fényes legyen. Alapvető, hogy fényes nikkelfürdőt használunk. Pontos technológiai idők betartása létfontosságú ennél a lépésnél, hiszen a friss nikkel rétegre azonnal rákerül a króm réteg. Így a nikkel megtartja oxidáció nélküli fényességét, melyet a fürdőben értünk el.

3. Fény adalék

A fényes króm bevonat a fény adalék függvényében2-3 vegyszerből készül a króm fürdő “fény adaléka”, mely az egyik, fontos összetevője a króm fényességének kialakulásában. Az adalék összetevői beépülnek a bevonatba, ezzel biztosítva a króm fényességét. Természetesen a fény adalékot fürdőrecept szerint pótoljuk. Háttérlaborunk rendszeresen analizálja fürdőink összetételét. Mintát vesznek belőle, és analízis alapján előírják a komponensek pótlását.

 

Ha többet szeretne megtudni a krómozásról, az alábbi oldalon olvashat még róla, illetve kérdés esetén bátran vegye fel velünk a kapcsolatot, örömmel állunk rendelkezésére!

 

 

Fényes vagy vegyi nikkelezés? Melyiket válasszam?

Fényes vagy vegyi nikkelezés? Melyiket válasszam?

 

A “Díszítő vagy kemény krómozás?” című posztunk nagy sikerére való tekintettel, elkészítettük a nikkelezés két fő típusát összehasonlító cikkünket is.

A két nikkelezési típus a kémiai, más néven vegyi nikkelezés és az elektrokémiai más néven galvanikus nikkelezés.Vegyük sorra, mi jellemző ezekre.

1. Kémiai (vegyi) nikkelezés:

Nikkel - NikkelezésTovább...

Ezt a technológiát műszaki célokra használják.
A vegyi nikkelezés kémiai úton történő nikkelezést jelent. Ez azt jelenti, hogy a kémiai nikkelezés során nincs szükség egyenáramra, segédanódákra és védőanódákra, mint a fényes nikkel bevonat esetén.

A leválasztott műszaki bevonat szilárdsága magas és keménysége a 400-900 HV értéket is elérheti.
Hátránya, hogy csak rendkívül vékony réteg választható le a munkadarabra, valamint nagy vegyszerköltségű, drága eljárás.

Vegyi nikkelezés esetén, az alkatrészek felületére kopásálló nikkel-foszfor ötvözet vihető fel. A vas és acél darabokra közvetlenül kerül a bevonat, míg a réz és alumínium ötvözetek felületét aktiválni kell és csak ezután lesznek alkalmasak a kémiai nikkel bevonat fogadására.

A kémiai nikkelréteg tulajdonságai hőkezeléssel javíthatók. Nagyobb hőmérsékleten a bevonat porozitása csökken és ezzel nő a korrózióállóság.

Mivel a kémiai nikkelezéssel csak vékony fémréteget kapunk, bevonás előtt az alkatrész felületét alakhelyesre és simára kell munkálni. A munkadarab éles sarkait lekerekítik és utána utómunkálással kiélesítik, ha szükséges.

2. Elektrokémiai (galvanikus) nikkelezés

Nikkelezés - Nikkel bevonat

Nikkel bevonat

Az elektrokémiai nikkelezés az egyik leggyakrabban alkalmazott bevonat a fémek védelmére. Galvanikus eljárással készül egyenáram jelenlétében és amennyiben a munkadarab formája megkívánja, segédanódákat is használnak.

A galvanikus nikkel bevonat megjelenésében a krómhoz hasonló, csillogóan ezüstös fényű, de egy kissé sárgásabb tónusú.
A közkedvelt galván nikkelt nem csak védő, hanem díszítő célokra is alkalmazzák, mert a kapott felület szép fényes lesz.

Önállóan vagy közbenső bevonatként réz-nikkel-króm bevonat tagjaként használhatjuk.

A nikkel bevonaton a levegő hatására oxidréteg alakul ki. Ennek következményeként a fényesség idővel csökken, a felület elmattul. Minőségbeli változást nem okoz, megtartja a bevonat jellemzőit, esztétikailag csökkent élménnyel.
Amikor a korrózióvédelem mellett fontos, hogy a fényességet hosszútávon is megőrizzük, javasolni szoktuk a krómozást. Így az elektrokémiailag leválasztott nikkel bevonatra króm réteget galvanizálunk. Ezzel elérhetjük, hogy a fényes nikkel felület nem csak korrózióálló, hanem tartósan fényes is lesz.

 

 

Fényjáték a krómozáson

Fényjáték a krómozáson

A munkadarabokat krómozás előtt csiszolni és polírozni kell, szinte kivétel nélkül. Miért?
Blog bejegyzésünkből most kiderül, olvassa tovább! 

 

krómozott munkadarabFőleg felújításra váró munkadaraboknál tapasztaljuk, hogy a felület karcos és rozsdás.

A közhiedelemmel ellentétben a galvánbevonatok nem tüntetik el teljesen a felületi egyenetlenségeket, karcolásokat és nem tömítik be a rozsda okozta mélyedéseket sem.

Az elektrokémiai bevonatok rétegvastagsága általában mikronokban vagy tizedmikronokban mérhető. Ilyen a nikkel és króm bevonat is. Egy jó méretes karcolás azonban akár a több milliméternyi mélységet is elérheti. Egy munkadarabot lekrómozva a hiba ilyenkor nemcsak látható marad, hanem szembetűnőbb is lesz.

Hogyan lehetséges ez?

Nagyon egyszerű! A felületre eső fény a króm bevonaton láthatóvá teszi, kiemeli és felerősíti, szinte visszatükrözi kékesfehér fényével a megmaradt karcolásokat és bemélyedéseket.

Hogyan érjük el hogy, a végeredmény jó legyen?

Csillogóan fényes krómozott felületet csak úgy kaphatunk, ha a krómozáshoz előkészítjük a munkadarabot. Mindent megteszünk, hogy a felület tükörfényesség váljon.

Első lépésként jöhet a csiszolás

A munkadarab csiszolása általában síkban történik és eltünteti a felületi karcokat. A mélyebb karcolások azonban nem tűnnek el teljesen.
Ha a csiszolással nem lehet teljesen eltüntetni a mélyebb sérüléseket, az bizony látszani fog a krómozott felületen is. Ilyenkor érdemes restaurátorhoz fordulni.

Avatatlan szemek talán meg sem tudják állapítani a különbséget tükörfényesre polírozott és krómozott felület között, hiszen látszatra teljesen egyformák.

Második lépésként jöhet a krómozáskrómozott munkadarab

A szakértelemmel végzett krómozás, korrózióálló bevonatot képez. Megvédi és valóban díszíti munkadarabját.
Ez nem véletlen, hiszen a polírozott felület tükörfényességét a króm réteg őrzi meg, az alapanyagot pedig a nikkel és króm réteg védi meg a korrodálódástól.

 

Csiszolás és krómozás kéz a kézben jár!

Csiszolás és krómozás kéz a kézben jár!

 

Alkatrészeink, dísztárgyaink krómozásakor általános elvárás, hogy a végeredmény fényes, csillogó és karcmentes legyen. 

 

csiszolás krómozás előtt

Ahhoz, hogy ezt elérjük, a munkadarabot krómozás előtt minden esetben csiszolni és polírozni érdemes.

A polírozás akkor megfelelő, ha a bevonandó tárgy felülete fényes és eltűnnek az apró karcolások is. A galvanizálás folyamatának kiemelt figyelmet igénylő szakasza ez, hiszen a csiszolás vagy polírozás tükörfényessége adja meg a bevonat végső fényét.

Tévhit az, hogy a csiszolás hibáit a krómozás eltünteti. Számítanunk kell arra, hogy egy helytelenül csiszolt felület egyenetlenségeit a króm réteg felnagyítja, még jobban előhozza.

A munkadarab felületét, a legjobb eredmény elérése érdekében, csiszolópaszta segítségével csiszolják. A szépen csiszolt felülettel az alkatrész valóban tükörfényessé válik, készen áll a krómozásra.
Érdemes minden esetben szakértő csiszolót választani, valamint a csiszolót előre tájékoztatni, milyen bevonatot kap majd a munkadarab, mert a polírozás során alkalmazott csiszolópaszta befolyásolja a krómozás végeredményét is.

Érdekes megfigyelés, hogy főleg zamak vagy spiáter alkatrészek esetén kerülni kell a barna paszta használatát, mert krómozás után a munkadarab foltossá válik. Ennek oka, hogy a barna csiszolópaszta beivódik a munkadarab felső rétegébe és onnan nem lehet eltávolítani, nem javítható.

c48f37638080a34e7c2b906aa2ff1157

 

Ha a csiszoló jó munkát végzett, a galvanizálónak már csak az a feladata, hogy krómozással megőrizze a munkadarab fényét és egyben ellenállóvá tegye a környezteti hatásokkal szemben.

Így joggal bízhatunk abban, hogy alkatrészeink nem csak szép fényesek lesznek, de a korróziónak is ellen állnak.

 

Kemény, vagy díszítő krómozás? Melyiket válasszam?

Kemény, vagy díszítő krómozás? Melyiket válasszam?

 

Sokszor keresnek fel minket azzal a kérdéssel, hogy vajon kemény vagy fényes krómozásra van szükségük.
Szeretnénk segíteni, tisztázni a két eljárás közötti különbségeket és hasonlóságokat.

Íme a hasonlóság a kemény, és díszítő krómozás között:

A díszítő krómozás és műszaki krómozás esetén is  elektrokémiai krómréteg leválasztásáról beszélünk.
Az elektrokémiai bevonatok közös tulajdonsága pedig az, hogy az elektrolit (fémsók vizes oldatai) fémionjai áram hatására kiválnak a katódra, az elektrolit folyadékba merített alkatrészre.

Íme a különbség a kemény, és díszítő krómozás között:

 Díszítő krómozás esetén egy vékony króm réteg kerül az alkatrészre az előzőleg felhelyezett réz – nikkel vagy nikkel bevonat lezárásaként.

Díszítő krómozás

 

A vékony króm réteg megakadályozza a nikkel réteg mattulását (így az alkatrész fényes marad) és növeli a munkadarab korrózióállóságát. Bár krómozott alkatrészekről beszélünk, azért ez nem teljesen igaz, hiszen a króm réteg alat minden esetben megtaláljuk a réz-nikkel vagy nikkel bevonatot.

Az utolsó rétegként felvitt króm folyamatos bevonatot képez. Repedések nélküli réteg, amely elzárja az alapfémet a külvilágtól, így az teljesen védve van a korróziótól. Vastagsága nem haladja meg a 0,4 mikrométert.
A díszítő-védő krómozás eredményeként lúgoknak és savaknak jól ellenálló, tükörfényes, csillogóan dekoratív felületet kapunk. Főleg olyan esetekben használják, amikor esztétikai szerepe van a  krómozásnak. Díszítő krómozással találkozhatunk csaptelepeken, de előszeretettel kérik a régi motorok szerelmesei is.

 

A kemény (műszaki) króm réteget közvetlenül az alapfémre választják ki. Nincs közbenső bevonat.

kemény krómozott alkatrész

 

Ez a réteg mikrorepedésekkel teli és lényegesen vastagabb bevonat, melynek vastagsága akár 40 mikrométer is lehet. Így lehetőség van csiszolni, alakítani, hogy a megfelelő formában a helyére kerüljön az alkatrész. A mikrorepedéseken át, a nedvesség elérheti a fémet, ahol megindulhat annak korróziója, rozsdásodása.

 

Tulajdonságaiból kifolyólag pedig főleg ipari alkatrészekre pl.: dugattyúk, hengerek bevonatolására alkalmazzák, ahol elengedhetetlen a keménység.