Mi az ónpestis?

Mi az ónpestis?

Mi az ónpestis?

Az ónpestis az a jelenség, amikor az ónból készült tárgyakon foltok jelennek meg. A folyamat lassan megy végbe, így nem vehető észre azonnal. Ez egy igen “fertőző” betegség. Ugyanis, ha az ónpestites tárgy, vagy akár a róla leváló por egy egészséges, ép, ón tárggyal érintkezik, akkor az érintkezés helyén is megjelennek az ónpestis tünetei a foltok. Így ugyanarra a sorsra jut, mint szomszédja. Azonban a megfertőződött ón tárgy felületén gyorsabban végigmegy a folyamat, mintha csak spontán alakult volna ki a jelenség a tárgyon. Az átalakulás -50°C fok körül a leggyorsabb lefolyású.

Honnan ered a kifejezés?

Az évek során több történet is született az ónpestis témájával kapcsolatban. Ezen történetekből választottunk ki most hármat, így is segítve az ón pestis folyamatának megismerését. Döntse el ki-ki saját maga, hogy melyik történetnek van valóság alapja.

Ónpestis kutatás1. Expedíció kudarca

1912-ben a híres sarkkutató, R. F. Scott expedíciót szervezett a Déli sark felkutatására. Az útra vitt fűtőolajjal megtöltött kannákat  forrasztott ónnal zárták le.  Azonban a nagy fagyok miatt a lezárás váratlanul elporlott, és az értékes tüzelőanyag pedig elfolyt. Mindez az expedíció vesztét okozta, és egyben a expedíció résztvevőinek a halálát is.

 

2. Múzeumi fertőzésÓnpestis - Múzeum

Egy angol múzeumban egy régóta kiállított ónkupán az egyik pillanatról a másikra szürke foltokat fedeztek fel. Az idő előrehaladtával a foltok terjedni kezdtek, majd mikor kivették volna, hogy megvizsgálják mi okozza ezt a jelenséget, az egész tárgy szétporladt. A kupa eltávolítása közben egy kevés por ráhullott a mellette lévő ón tányérra is. Később megjelentek, és terjedni kezdtek a tányéron az ismerős foltok, mint valami fertőző betegség.

3. Napóleon vesztett csatája

Ónpestis - Napóleon csatájaAzt már régebben is tudtuk, hogy a franciák vereségéhez nagyban hozzájárult a hideg orosz tél. Azonban közel tíz éve került előtérbe egy másik álláspont is , mely egy 2005-ös ChemED konferencia keretében tárt fel Penny Le Couteur, kémikus és kutató. Ez pedig nem más mint a kémia szerepe a háborúban. A kémikus szerint a hideg idő miatt porladtak el a francia hadsereg kabátjainak ónból készült gombjai, ezért még jobban ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. Eleinte csak kis lyukak keletkeztek az ón gombokon, azonban később a szélei elkezdtek szétporladni 1812 telén. Ez kihűléshez vezetett a francia katonáknál, és csökkent az ellenálló képességük a betegségekkel szemben. Le Couteur ezenkívül megemlíti egy ellenséges, orosz katona beszámolóját is, akinek leírása szerint a francia katonák kísértethordaként vonultak női palástokba, szőnyegdarabokban, vagy egyéb rongyokba burkolózva visszavonuláskor. Ez is utalhat a gombok hiányára.

Egy másik érdekesség, hogyha nem is szándékosan, de ehhez a kudarchoz Anglia is hozzájárulhatott. Ugyanis a francia hadsereg katonáinak kabátjait az iparosodott, angliai műhelyekben készítették, tömeggyártásban.

Mi áll a hátterében ?

Az ón ( vegyjele: Sn)  egy ezüstfehér, vagy szürke színű, fénylő felületű fém. Az ón a hőmérséklet hatására alakul át, így kétféle szerkezetet is felvehet. Az egyik fémes, a másik nemfémes szerkezet. A fémes, hétköznapi ón egy ezüstösen fehér fém, ami 13°C fok felett tömör és szilárd, azonban alacsonyabb hőmérsékleten átalakul a nemfémes formájává, ami sokkal szürkébb, és kristályosabb, és ezáltal porlódásra hajlamos.  Érdekesség, hogyha a port újra felmelegítik, az újra fémes, ezüstös színű anyaggá válik.

Mit tehetünk ellene?

Meg kell jegyeznünk, hogy egy rövid ideig tartó lehűlés nem árt meg az óntárgyaknak. Azonban, ha hosszabb ideig tartjuk 13°C fok alatt akkor fokozatosan átkristályosodások jönnek létre, és az ón felveszi a nemesfém alakját. Az ónpestis ellenszere igen egyszerű: ha tél van, vagy csak hidegebb van, mint 13°C fok akkor egyszerűen fűteni kell.

Az ón útja: Alapvető ónozási eljárások

Az ón útja: Alapvető ónozási eljárások

Alapvető ónozási eljárások

Az ónozási eljárások tekintetében, több módszerrel is találkozhatunk. Ilyenek a függesztett eljárás, tömeg, és vibrációs ónozási eljárások.

A Cromkontakt Kft. -nél függesztett eljárást alkalmazunk az ónozás során!

 

Függesztett ónozási eljárás

Kedvelt módszer a függesztett eljárás, ha ónnal szeretnénk bevonni nagyobb tárgyakat. Olyan alkatrészek melynek felületén kényesebb részekkel találkozunk, vagy maszkolni kell, ugyancsak a függesztett módszerrel ónoznak.Ónozási eljárások során használt ónozó kád

A galvanizálni kívánt munkadarabokat speciális szerszámokra függesztik fel és így merítik az oldatba. Habár a függesztett eljárás munka igényesebb és ezáltal drágább is, mint a tömeg galvanizálás, mégis közkedvelt eljárás.

A függesztett darabokra kerülő fém réteg vastagságát könnyebb szabályozni, illetve hatásosabb a munkadarabokon található, nehezebben elérhető üregek bevonása is.

Ezen pozitív, minőségi okoknál fogva, illetve a nagy igényre való tekintettel a Cromkontakt Kft.-nél lehetőség van a függesztett ónozási eljárást kérni.

Ónozás tömegben

Tömeges ónozásA tömeg ónozást sok, apró darab felületkezelésére használható. A folyamat során a galvanizálni kívánt munkadarabokat egy erre tervezett harangba, dobba helyezik el.   A harang lassan forog az elektrolit oldatba, míg a kívánt bevonatot megkapja.

A darabok forogva, egymáshoz érve adják át az áramot egymásnak, így biztosítják, hogy az ón réteg egyenletesen vonódik be a teljes felületen.

Az ón használata a tömeg galvanizálás esetén rendkívül gazdaságos.

 

Vibrációs eljárás

Függesztett eljáráshoz hasonlóan igényesebb darabok megmunkálásához használják a vibrációs eljárást.

Vibrációs galvanizálásA vibrációs eljárás során a munkadarabokat egy kosárba helyezik , melyben fém gombok találhatók és így merítik az elektrolit oldatba.

A vibrációs mozgás hatására a munkadarabok szintén vibrálni, azaz mozogni kezdenek így érintkeznek a fém gombokkal. A vibrációs eljárás tipikusan a legköltségesebb ónozási eljárás.

Az ón útja: Tények és előnyök az ónozásról

Az ón útja: Tények és előnyök az ónozásról

Érdekes tények az ónról:

  • A 49. legbőségesebb elem az ón a Föld kérgében.
  • Az ón a periódusos táblában a “Sn” vegyjeleként szerepel, és az atomszáma 50.
  • Az elemi ón önmagában ritka elem. Ez azt jelenti, hogy az ónt ércekből nyerik ki a kohászat terméke.
  • A leggyakoribb érc az ón-dioxid (SnO2), ám másfajta ércekből is lehet ónt nyerni
  • Míg fém formájában nem mérgező, addig bizonyos vegyületei  igencsak mérgezőek lehetnek.
  • Amerikában egy kis mennyiségű elemi ónt eredetileg Alaszkában és Kaliforniában is találtak.
  • Az ón kristályos szerkezete egy jellegzetes sikoltó hangot ad, mikor hajlítják a fémet, melyet az “ón sírásának” is neveznek.

Az ónozás előnyei a galvanizálásban

Miért is olyan népszerű választás az ón a galvanizálás eljárás során?

Talán a legerősebb érv, hogy az ónozás egy igen költséghatékony eljárás. Mivel az ón könnyen elérhető, így sokkal olcsóbb, mint a drágább fémek- az arany, a platina, vagy a palládium. Emellett az ónnal bevont alkatrésznek kitűnő a forraszthatósága és tökéletes védelmet nyújt a korrózió ellen.

Az ón fehéres-szürkés színű bevonatot képez az ónnal bevont tárgyakon, ami előnyösebb választás, ha egy matt megjelenést szeretnénk elérni. Emellett a fényes ón bevonat képes egy fényesebb, fémesebb hatást is kölcsönözni, ha kicsivel több csillogásra van szükség.

Az ón kiváló vezető képességgel rendelkezik, így hasznos a különféle elektronikai eszközök gyártásában. Az ón az FDA által elfogadott és ezáltal jelentős szerepe van az élelmiszeriparban is.

 

Iparágak melyek előnyben részesítik az ónozást:   

Az eddig felsorolt előnyök előkelő helyre rangsorolják az ónt  a fémek kategóriájában.

Ónozás előnyei az űrkutatásban is megjelennek

Iparágak területén, mint például:

  • Űrutazás
  • Élelmiszeripar
  • Elektronikai ipar
  • Telekommunikáció
  • Ékszer készítés

 

 

Ha többet szeretne megtudni az ónozásról, az alábbi oldalon olvashat még róla, illetve kérdés esetén bátran vegye fel velünk a kapcsolatot, örömmel állunk rendelkezésére!

 

Az ón útja: ismertető lépésről-lépésre

Az ón útja: ismertető lépésről-lépésre

Ón útja: ismertető lépésről- lépésre

Meglepő de első találkozásunk az ónnal talán gyermekkorunkra vezethető vissza. Az ón, az Óz a csodák csodája filmben, a szívre vágyó Bádog ember képében köszön vissza ránk. Természetesen az ón felhasználása messze túlmutat egy kitalált filmszereplő megálmodásán. Rengeteg gyakorlati alkalmazása van a mindennapi életünkben.

 

Ón sokrétű felhasználása

Mindannyian ismerjük a konzerv dobozok felhasználását, a konzerv ipar kedvenc csomagoló anyagát, melyben az ételek és italok széles palettáját tárolják, forgalmazzák. A konzerv dobozokat acél lemezekből gyártják, majd egy vékony ón réteggel vonják be, így biztosítva a megfelelő tartósítást.Ón tömb

Nem is gondolnánk, de napjainkban a világon előállított ón felét forrasztásra használják.  Emellett ónötvözetek részeként, bronz, foszforbronz előállításában is  fontos szerepet játszik.

Ón sókkal alkalmanként a szélvédő és ablaküveg gyártásban is találkozunk. Elektromosan vezetőképes réteget kölcsönöznek a felületnek, így javulnak a kedvező tulajdonságok. Az ablaküveg gyártásakor, gyakran olvasztott üvegre folyékony ónt öntenek, ami sima felszínt eredményez. A harang gyártásánál, fontos összetevőként rendszeresen találkozunk ónnal, a bronz és ón kombinációjaként.

Az ón és ötvözetei nagy felhasználási potenciált jelentenek a galvanizálás területén is.  Galvanizálás  során egy összefüggő fém rétege képződik a galvanizált tárgy  felszínére elektromos áram hatására. Elsőként a Schlötter cég kísérletezte ki az ónfürdő összetételét. A mai napig is piacvezető az ónfürdők gyártásában.

Pár érdekesség az ónról

Az ón egy puha, kovácsolható, ezüstös-fehér színű fém, mely bőséges mennyiségben érhető el a világ több részén is érc formájában. A felfedezése a Bronz kor idejére nyúlik vissza, körülbelül i.e. 3000-re. Majd i.e. 700 körül a kínaiak bányászták és alkalmazták elsőként tudatosan a gyakorlatban.

Napjainkban bronz ötvözetekben találkozhatunk rendszeresen vele. A bronz a réz és az ón ötvözete. Színe sárgás-barna. Jellemzően az egy harmad részét képezi a bronz ötvözetnek. Régen ez nem volt így. A legelső bronz tárgyak csak nagyon keveset tartalmaztak belőle.

Mára az ón lelőhelyek szerte a világban ismertek, megtalálható Kínában, Thaiföldön, és Indonéziában, és emellett bányásszák még  Brazíliában, Peruban és Bolíviában is.

Az ónt szenes redukciós eljárás során ércből nyerik. Ércek oxidálásával magas hőmérsékleten kazánban való hevítéssel történik az eljárás.

Végezetül, ha többet szeretne megtudni a témáról, az alábbi oldalon olvashat még róla,  illetve kérdés esetén bátran vegye fel velünk a kapcsolatot, örömmel állunk rendelkezésére!