+++++
+++++

Szemtől szemben a korrózióval – 2.rész

++++++++++
Szemtől szemben a korrózióval – 2.rész
+++++

A korrózióról szóló bejegyzésünk második állomása a lyukkorróziót és a réskorróziót veszi górcső alá.

korrózió egyik fajtája a lyukkorrózió                Corrosioncristaline

                                                               Ismerős látvány?

Mint láthatjuk a fenti képeken is, a korrózió fajtái közül a lyukkorrózió és a réskorrózió is igen nagy károkat tud okozni.

Nézzük, mit kell tudnunk errő a két fémzabáló szörnyetegről.

Lyukkorrózió, más néven a pitting

LyukKorrEz az egyik legveszélyesebb és leggyakrabban fellépő formája a korróziónak. Eredményeként szabálytalan alakú lukak jönnek létre a fém felületén.

A lyukkorrózió formáját tekintve sokszor félgömb alakú, viszont ármérője kisebb, mint a mélysége. A folyamat lokalizált jellege miatt jelent komoly veszélyt a fémre.

A pitting elsősorban vason, magnéziumon, rézen ónon, titánon, cinken, cirkóniumon és ötvözeteiken jöhet létre. Ez a típusú korrózió az anyag helyi korrodálódását jelenti, amely a felületi bevonat sérülésein vagy a felületi bevonat hiányakor jelentkezik.

A felületi rétegen áthatolva éles határvonalú, kis felületű, de nagy mélységű korróziós károsodást hoz létre.

Kráter vagy tűszúrás alakú bemélyedések formájában jelentkezik.

Páradús térben a védőbevonatok pontszerű hibáinál leggyakoribb az előfordulása. A lyukak és gócok kialakulását követően a folyamat egyre intenzívebbé válik.

A fém teljese felületén megjelenik bár a fém oldódása csak a kialakult lyukakra korlátozódik.

Réskorrózió

ResKorrIde tartoznak mindazok a korróziós folyamatok, amelyek nehezen hozzáférhető helyeken fordulnak elő. Megállapíthatjuk, hogy többé-kevésbé a legtöbb fém hajlamos a réskorrózióra.

A réskorrózió ugyancsak nagy károkat okoz, mert viszonylag kis mennyiségű fém tönkremenetele esetén is a szerkezeti elemek átlyukadását, mechanikai meggyengülését és az illeszkedések meglazulását idézi elő. Főleg az anyag élén vagy résein találkozhatunk vele.

A környezetben fennálló koncentrációs különbségek következtében jön létre (pl.: oxigéntartalom csökkenés). Ezekbe a szűk résekbe beáramlik a levegő nedvességtartalma és a rés felületén megindul a korrózió.

Minden olyan esetben előfordul, ahol érintkező felületekről beszélhetünk. P.: ponthegesztéssel összefogatott lemezek vagy csavaranya és alátét között.

Gondoskodjon alkatrészei védelméről a megfelelő bevonat alkalmazásával  és élvezze hosszútávon  hasznukat.

image (15)

 

+++++
+++++ +++++
+++++

Szemtől szemben a korrózióval!

++++++++++
Szemtől szemben a korrózióval!
+++++

Rágjuk szét…

Megrágta az idő foga, mondjuk és legszívesebben visszafordítanánk az időt. Szinte minden nap találkozunk a rozsdával, hivatalos nevén a korrózióval.

A „korrózió” latin eredetű szó (corrodere), jelentése: szétrágni. Szemléletesen mutatja mi történik védelem nélkül teremtményeinkkel.

korrózió

Rozsdás és védelemmel ellátott tárgyak

Tudjuk, hogy a felületi védelem nélkül hagyott vas- vagy acéltárgy előbb-utóbb tönkremegy. Eleinte csak barnás foltok ütik fel fejüket, majd az idő múltával lyukacsos, porózus és lemezes szerkezetű képződménnyé alakul át az egész tárgy. Mondjuk is, hogy „megette a rozsda”.

A korrózió a vason és az acélon vörösesbarnás, alumíniumon és cinken fehér kivirágzás, sárgarézen pedig elszíneződés, repedés formájában jelentkezik. Ez a jelenség hatalmas károkat okoz a gazdaság valamennyi területén.

A védelem nélkül hagyott vas, évente akár 0,1 mm-t is veszíthet vastagságából, csak a légköri hatások következtében. A korróziós károk csökkentésével, a folyamat lassításával a felületvédelem tudomány foglalkozik.

Vajon mi a korrózió?

Az anyag és a környezete közötti kölcsönhatás következményeként kémiai és elektrokémiai folyamatok játszódnak le. Az anyag felületéről indul ki a károsodás. Ily módon, a környezet maga egy korróziós közeg. Tehát a korrózió mindig az anyag és a környezet határfelületén lejátszódó folyamatok eredménye.

Miért lép fel ez a folyamat?

A fémek a természetben érc lelőhelyeken fordulnak elő. Soha nem tiszta formában találhatók meg, hanem nemfémes elemekhez kötődnek. A kohászati folyamatok során fémes alakra redukálja az ember. Ám a fémek közben arra törekszenek, hogy visszaállítsák eredeti állapotukat és ennek a kémiai és elektrokémiai „törekvésnek” az eredménye a korrózió. Ez alól kivételt képeznek a nemesfémek (réz, arany, ezüst, platina), ezek önmagukban is előfordulnak a természetben.

A kémiai hatások és mechanikai terhelések szerint a korróziónak több fajtáját különböztethetjük meg.

Vegyük sorra a korrózió típusait.  Első állomásként ismerjük meg a felületi korróziót.

 

  1. Felületi korrózió:

krómozásFelületi korrózióról beszélünk, ha az anyag felülete egyenletesen korrodálódik (pl.: a nem kezelt felületek nagy kiterjedésű rozsdásodása). Ilyenkor a vas felületén egybefüggő rozsdaréteg alakul ki. A rozsdaréteg a felületet érő környezeti hatások – pl.: a levegő nedvesség és oxigéntartalma, a víz, gázok, savak és lúgok – eredményeként jön létre. Ha letöröljük a felületet, a rozsda felső rétege könnyen leválik.
A korrózió előrehaladtával, kisebb lemezszerű felületek is leválnak és kedvelt tárgyunk vagy fontos alkatrészünk az idő enyészetévé válik, szétesik.
Időben megállíthatjuk a folyamatot, ha még az elején valamilyen felületi védelmet alkalmazunk, legyen az festés vagy galvanizálás.

 

 

Folytatás következik…

 

+++++
+++++