Rágjuk szét…

Megrágta az idő foga, mondjuk és legszívesebben visszafordítanánk az időt. Szinte minden nap találkozunk a rozsdával, hivatalos nevén a korrózióval.

A „korrózió” latin eredetű szó (corrodere), jelentése: szétrágni. Szemléletesen mutatja mi történik védelem nélkül teremtményeinkkel.

Tudjuk, hogy a felületi védelem nélkül hagyott vas- vagy acéltárgy előbb-utóbb tönkremegy. Eleinte csak barnás foltok ütik fel fejüket, majd az idő múltával lyukacsos, porózus és lemezes szerkezetű képződménnyé alakul át az egész tárgy. Mondjuk is, hogy „megette a rozsda”.

A korrózió a vason és az acélon vörösesbarnás, alumíniumon és cinken fehér kivirágzás, sárgarézen pedig elszíneződés, repedés formájában jelentkezik. Ez a jelenség hatalmas károkat okoz a gazdaság valamennyi területén.

A védelem nélkül hagyott vas, évente akár 0,1 mm-t is veszíthet vastagságából, csak a légköri hatások következtében. A korróziós károk csökkentésével, a folyamat lassításával a felületvédelem tudomány foglalkozik.

Vajon mi a korrózió?

Az anyag és a környezete közötti kölcsönhatás következményeként kémiai és elektrokémiai folyamatok játszódnak le. Az anyag felületéről indul ki a károsodás. Ily módon, a környezet maga egy korróziós közeg. Tehát a korrózió mindig az anyag és a környezet határfelületén lejátszódó folyamatok eredménye.

Miért lép fel ez a folyamat?

A fémek a természetben érc lelőhelyeken fordulnak elő. Soha nem tiszta formában találhatók meg, hanem nemfémes elemekhez kötődnek. A kohászati folyamatok során fémes alakra redukálja az ember. Ám a fémek közben arra törekszenek, hogy visszaállítsák eredeti állapotukat és ennek a kémiai és elektrokémiai „törekvésnek” az eredménye a korrózió. Ez alól kivételt képeznek a nemesfémek (réz, arany, ezüst, platina), ezek önmagukban is előfordulnak a természetben.

A kémiai hatások és mechanikai terhelések szerint a korróziónak több fajtáját különböztethetjük meg.

Vegyük sorra a korrózió típusait.  Első állomásként ismerjük meg a felületi korróziót.

 

1. Felületi korrózió:

Felületi korrózióról beszélünk, ha az anyag felülete egyenletesen korrodálódik (pl.: a nem kezelt felületek nagy kiterjedésű rozsdásodása). Ilyenkor a vas felületén egybefüggő rozsdaréteg alakul ki. A rozsdaréteg a felületet érő környezeti hatások – pl.: a levegő nedvesség és oxigéntartalma, a víz, gázok, savak és lúgok – eredményeként jön létre. Ha letöröljük a felületet, a rozsda felső rétege könnyen leválik.
A korrózió előrehaladtával, kisebb lemezszerű felületek is leválnak és kedvelt tárgyunk vagy fontos alkatrészünk az idő enyészetévé válik, szétesik.
Időben megállíthatjuk a folyamatot, ha még az elején valamilyen felületi védelmet alkalmazunk, legyen az festés vagy galvanizálás.

 

 

Folytatás következik…