Kemény, vagy díszítő krómozás? Melyiket válasszam?

Kemény, vagy díszítő krómozás? Melyiket válasszam?

 

Sokszor keresnek fel minket azzal a kérdéssel, hogy vajon kemény vagy fényes krómozásra van szükségük.
Szeretnénk segíteni, tisztázni a két eljárás közötti különbségeket és hasonlóságokat.

Íme a hasonlóság a kemény, és díszítő krómozás között:

A díszítő krómozás és műszaki krómozás esetén is  elektrokémiai krómréteg leválasztásáról beszélünk.
Az elektrokémiai bevonatok közös tulajdonsága pedig az, hogy az elektrolit (fémsók vizes oldatai) fémionjai áram hatására kiválnak a katódra, az elektrolit folyadékba merített alkatrészre.

Íme a különbség a kemény, és díszítő krómozás között:

 Díszítő krómozás esetén egy vékony króm réteg kerül az alkatrészre az előzőleg felhelyezett réz – nikkel vagy nikkel bevonat lezárásaként.

Díszítő krómozás

 

A vékony króm réteg megakadályozza a nikkel réteg mattulását (így az alkatrész fényes marad) és növeli a munkadarab korrózióállóságát. Bár krómozott alkatrészekről beszélünk, azért ez nem teljesen igaz, hiszen a króm réteg alat minden esetben megtaláljuk a réz-nikkel vagy nikkel bevonatot.

Az utolsó rétegként felvitt króm folyamatos bevonatot képez. Repedések nélküli réteg, amely elzárja az alapfémet a külvilágtól, így az teljesen védve van a korróziótól. Vastagsága nem haladja meg a 0,4 mikrométert.
A díszítő-védő krómozás eredményeként lúgoknak és savaknak jól ellenálló, tükörfényes, csillogóan dekoratív felületet kapunk. Főleg olyan esetekben használják, amikor esztétikai szerepe van a  krómozásnak. Díszítő krómozással találkozhatunk csaptelepeken, de előszeretettel kérik a régi motorok szerelmesei is.

 

A kemény (műszaki) króm réteget közvetlenül az alapfémre választják ki. Nincs közbenső bevonat.

kemény krómozott alkatrész

 

Ez a réteg mikrorepedésekkel teli és lényegesen vastagabb bevonat, melynek vastagsága akár 40 mikrométer is lehet. Így lehetőség van csiszolni, alakítani, hogy a megfelelő formában a helyére kerüljön az alkatrész. A mikrorepedéseken át, a nedvesség elérheti a fémet, ahol megindulhat annak korróziója, rozsdásodása.

 

Tulajdonságaiból kifolyólag pedig főleg ipari alkatrészekre pl.: dugattyúk, hengerek bevonatolására alkalmazzák, ahol elengedhetetlen a keménység.