Szemtől szemben a korrózióval 3.rész

Szemtől szemben a korrózióval 3.rész

A negyedik jelentős korróziófajta: az érintkezési vagy kontaktkorrózió.

Korábbi két posztunkban (Szemtől szemben 1. rész és Szemtől szemben 2. rész) alaposan górcső alá vettük, milyen fajtájú korróziókkal találkozhatunk. Most pedig ismerkedjünk meg az utolsó jelentős korróziófajtával is.

kontaktkorrózióKülönböző fém anyagú alkatrészek összeszerelésénél az érintkezési felületeken, nedvesség hatására üti fel a fejét a kontaktkorrózió. Akármennyire is meglepő, a nedvesség általában víz. Eső vagy a levegőből lecsapódó pára formájában kerül a fémekre. Ebben az esetben mindig a kevésbé nemes fém károsodik, oldódik.
Fontos a két fém felületének viszonya, ugyanis minél nagyobb a nemes fém felülete a kevésbé nemeshez képest, annál nagyobb méretű károsodásra számíthatunk.

 

Kontaktkorrózió a valóságbanKontaktkorrózió alakul ki a következő párosoknál:

  • réz-acél csavarral való kötése esetén
  • horgany lemez- acél csavarral való kötése esetén
  • alumínium lemez- acél csavarral való kötése esetén
  • alumínium lemez- cinkkel galvanizált csavarokkal való kötése esetén

Láthatjuk, milyen sokféle korrózió támadhatja meg alkatrészeinket és most a teljesség igénye nélkül nézzük, mivel jár, ha nem gondoskodunk a megfelelő védelemről!

  1. Esztétikai károsodás. Vagyis tárgyaink elcsúfulnak.
  2. Megnőnek a fenntartási és működési költségeink.
  3. A végtermék minőségének romlásával is számolni kell. Főleg a gyártó berendezések korróziója esetén.
  4. A korrodálódott alkatrészeket és berendezéseket ki kell cserélni, ami nem csak komoly anyagi kiadásokat jelent, de a termelés és működés időszakos kieséséhez is vezethet.
  5. Műtárgyainkat, járműveinket és egyéb berendezéseinket a korrózió következtében olyan mértékű károsodás érheti, hogy azok nem fognak tudni megfelelni a működési és balesetvédelmi követelményeknek.
  6. A berendezések kilyukadása. Egyes esetekben olyan értékes anyagok mehetnek a korrózió következtében tönkre, amelyek költsége túlhaladja az egyéb korróziós veszteségeket.
  7. Ne feledkezzünk meg a korrózió káros melléktermékeiről sem (pl.: rozsda vagy esővíz rézzel való szennyezése) illetve a tárolók, vezetők korróziójának következtében kiömlő anyagok környezeti szennyezéséről sem.

De nem kell aggódni, a korrózió ellen hatásosan védekezhetünk a különböző bevonatok alkalmazásával. A védelem tartósságát pedig a bevonat anyaga, minősége és vastagsága is meghatározza.

Szemtől szemben a korrózióval – 2.rész

Szemtől szemben a korrózióval – 2.rész

A korrózióról szóló bejegyzésünk második állomása a lyukkorróziót és a réskorróziót veszi górcső alá.

korrózió egyik fajtája a lyukkorrózió                Corrosioncristaline

                                                               Ismerős látvány?

Mint láthatjuk a fenti képeken is, a korrózió fajtái közül a lyukkorrózió és a réskorrózió is igen nagy károkat tud okozni.

Nézzük, mit kell tudnunk errő a két fémzabáló szörnyetegről.

Lyukkorrózió, más néven a pitting

LyukKorrEz az egyik legveszélyesebb és leggyakrabban fellépő formája a korróziónak. Eredményeként szabálytalan alakú lukak jönnek létre a fém felületén.

A lyukkorrózió formáját tekintve sokszor félgömb alakú, viszont ármérője kisebb, mint a mélysége. A folyamat lokalizált jellege miatt jelent komoly veszélyt a fémre.

A pitting elsősorban vason, magnéziumon, rézen ónon, titánon, cinken, cirkóniumon és ötvözeteiken jöhet létre. Ez a típusú korrózió az anyag helyi korrodálódását jelenti, amely a felületi bevonat sérülésein vagy a felületi bevonat hiányakor jelentkezik.

A felületi rétegen áthatolva éles határvonalú, kis felületű, de nagy mélységű korróziós károsodást hoz létre.

Kráter vagy tűszúrás alakú bemélyedések formájában jelentkezik.

Páradús térben a védőbevonatok pontszerű hibáinál leggyakoribb az előfordulása. A lyukak és gócok kialakulását követően a folyamat egyre intenzívebbé válik.

A fém teljese felületén megjelenik bár a fém oldódása csak a kialakult lyukakra korlátozódik.

Réskorrózió

RéskorrózióIde tartoznak mindazok a korróziós folyamatok, amelyek nehezen hozzáférhető helyeken fordulnak elő. Megállapíthatjuk, hogy többé-kevésbé a legtöbb fém hajlamos a réskorrózióra.

A réskorrózió ugyancsak nagy károkat okoz, mert viszonylag kis mennyiségű fém tönkremenetele esetén is a szerkezeti elemek átlyukadását, mechanikai meggyengülését és az illeszkedések meglazulását idézi elő. Főleg az anyag élén vagy résein találkozhatunk vele.

A környezetben fennálló koncentrációs különbségek következtében jön létre (pl.: oxigéntartalom csökkenés). Ezekbe a szűk résekbe beáramlik a levegő nedvességtartalma és a rés felületén megindul a korrózió.

Minden olyan esetben előfordul, ahol érintkező felületekről beszélhetünk. P.: ponthegesztéssel összefogatott lemezek vagy csavaranya és alátét között.

Gondoskodjon alkatrészei védelméről a megfelelő bevonat alkalmazásával  és élvezze hosszútávon  hasznukat.

image (15)

 

 Ha többet szeretne megtudni a korrózióról, és fajtáiról az alábbi oldalon olvashat még róla, illetve kérdés esetén bátran vegye fel velünk a kapcsolatot, örömmel állunk rendelkezésére!

Szemtől szemben a korrózióval!

Szemtől szemben a korrózióval!

Rágjuk szét…

Megrágta az idő foga, mondjuk és legszívesebben visszafordítanánk az időt. Szinte minden nap találkozunk a rozsdával, hivatalos nevén a korrózióval.

A „korrózió” latin eredetű szó (corrodere), jelentése: szétrágni. Szemléletesen mutatja mi történik védelem nélkül teremtményeinkkel.

korrózió

Rozsdás és védelemmel ellátott tárgyak

Tudjuk, hogy a felületi védelem nélkül hagyott vas- vagy acéltárgy előbb-utóbb tönkremegy. Eleinte csak barnás foltok ütik fel fejüket, majd az idő múltával lyukacsos, porózus és lemezes szerkezetű képződménnyé alakul át az egész tárgy. Mondjuk is, hogy „megette a rozsda”.

A korrózió a vason és az acélon vörösesbarnás, alumíniumon és cinken fehér kivirágzás, sárgarézen pedig elszíneződés, repedés formájában jelentkezik. Ez a jelenség hatalmas károkat okoz a gazdaság valamennyi területén.

A védelem nélkül hagyott vas, évente akár 0,1 mm-t is veszíthet vastagságából, csak a légköri hatások következtében. A korróziós károk csökkentésével, a folyamat lassításával a felületvédelem tudomány foglalkozik.

Vajon mi a korrózió?

Az anyag és a környezete közötti kölcsönhatás következményeként kémiai és elektrokémiai folyamatok játszódnak le. Az anyag felületéről indul ki a károsodás. Ily módon, a környezet maga egy korróziós közeg. Tehát a korrózió mindig az anyag és a környezet határfelületén lejátszódó folyamatok eredménye.

Miért lép fel ez a folyamat?

A fémek a természetben érc lelőhelyeken fordulnak elő. Soha nem tiszta formában találhatók meg, hanem nemfémes elemekhez kötődnek. A kohászati folyamatok során fémes alakra redukálja az ember. Ám a fémek közben arra törekszenek, hogy visszaállítsák eredeti állapotukat és ennek a kémiai és elektrokémiai „törekvésnek” az eredménye a korrózió. Ez alól kivételt képeznek a nemesfémek (réz, arany, ezüst, platina), ezek önmagukban is előfordulnak a természetben.

A kémiai hatások és mechanikai terhelések szerint a korróziónak több fajtáját különböztethetjük meg.

Vegyük sorra a korrózió típusait.  Első állomásként ismerjük meg a felületi korróziót.

 

  1. Felületi korrózió:

krómozásFelületi korrózióról beszélünk, ha az anyag felülete egyenletesen korrodálódik (pl.: a nem kezelt felületek nagy kiterjedésű rozsdásodása). Ilyenkor a vas felületén egybefüggő rozsdaréteg alakul ki. A rozsdaréteg a felületet érő környezeti hatások – pl.: a levegő nedvesség és oxigéntartalma, a víz, gázok, savak és lúgok – eredményeként jön létre. Ha letöröljük a felületet, a rozsda felső rétege könnyen leválik.
A korrózió előrehaladtával, kisebb lemezszerű felületek is leválnak és kedvelt tárgyunk vagy fontos alkatrészünk az idő enyészetévé válik, szétesik.
Időben megállíthatjuk a folyamatot, ha még az elején valamilyen felületi védelmet alkalmazunk, legyen az festés vagy galvanizálás.

 

 

Folytatás következik…